Keszeg még mindig vesztésre áll! De rendületlenül küzd!
Gyerekkorom egy nagyon fontos vízparti étke a keszeg. Édesanyám Velencén született. Neki a halevés alapvető, mondhatni létszükséglet volt. A helyi halászok kosárszám fogták ezt a halat. Miután Budapestre költözött nosztalgikus csemegévé vált számára a sült keszeg. Amikor a szülőfalujába látogattunk akkor a vendéglátó rokonság mindig ezt készítette a pesti vendégeknek. Az első találkozás számomra nagy csalódás volt ez az olajban sült, paprikás lisztbe forgatott szálka hegy, mert halhúst csak elvétve találtam rajta. Elborzasztott, mert számomra ez ehetetlen ételnek bizonyult. Elnéztem anyámat aki folyamatosan úgy tudta enni hogy a szája egyik szélén berakta a falatot a másik szélén pedig szedte ki a szálkákat. Stokinger Nagymamám megvigasztalt, hogy kis unokám legközelebb úgy fogom elkészíteni, hogy te is meg tudod enni. Valóban másnapra bepácolta a megtisztított halakat nagyon vékonyan bevagdosta paprikás lisztbe forgatta és kizsírozott tepsiben a sparhelt sütőjében megsütötte. Sajnos akkor nem kérdeztem meg, később pedig már nem volt alkalmam megtudni, hogy mi is volt valójában a pácban. Na így már nagyon jó volt, mert szálkástól ehetővé vált, ropogós és finom volt. Az idő és történelem annyira elsodorta számunkra a keszeg evést, hogy az ezt felváltó hekk szinte már magyarnak tűnik. Kíváncsi volnék, hogy hányan tudják hogy ez tengeri hal. Igaz, nagyon kevés szálkát találunk benne tömegesen elérhető, de sütés után rövid idővel már kezd száraz és fullasztó lenni. Íze pedig fel sem veszi a versenyt édesvízi társával. Mivel Vonyarcvashegyen nyaralunk örömmel hallottam, hogy a szomszédban Gyenesdiáson keszegfesztivál van. Persze, hogy átmentünk. Egy igazi ízőrző csapat is részt vett a rendezvényen. Ők hagyományos módon sütötték a halakat. Ha a háta felől kezdjük kézzel lefejteni a húst akkor azért találunk ehető finom falatokat is rajta. Kérdésemre elmondták, hogy a közeli Dél-balatoni halastavakban ismét tenyésztik a hagyományos vízparti étkünknek valót. Ami azért öröm számomra, mert ez a nagyon finom ízű halunk, nem csak a halászlevek passzírozott összetevője lehet. Ne hagyjuk feledésbe merülni ezt az ősi étkünket!